A talaj fogalma: Talajnak nevezzük a szilárd földkéreg legfelső, laza és termékeny takarórétegét. A növénytermesztés szempontjából legfontosabb jellemzője az, hogy a termesztendő növényeket a fejlődés ideje alatt képes vízzel és tápanyagokkal ellátni.

Humusz: A talajban lévő, lebontott szerves szerves anyagoknak, valamint a lebontásban résztvevő mikroorganizmusok váladékainak és elhalt tömegeinek együttese. A legfontosabb tényező a mezőgazdaságban az időjárás mellett. 

A talajképződés

A talaj kialakulása: A talaj kőzetekből alakult ki, mely kőzetek az időjárás elemeinek hatására felaprózódtak és átalakultak az úgynevezett mállás folyamata során. Ezt követte a talajképződés biológiai folyamata, mely a különböző mikroorganizmsok talaj-alakító tevékenységét jelentette. Mikroorganizmusok: azokat a szabad szemmel nem látható, csak mikroszkóppal érzékelhető élőlényeket, melyek befolyásolják az élővilágot mikroorganizmusoknak nevezzük. Pl:: vírusok, bakériumok, gombák, férgek.

Fizikai mállás: Ennek során a kőzetek a hőmérséklet ingadozására valamint a szél és a víz hatására felaprózódnak.

Kémiai mállás: Az a folyamat, amikor a kőzet az áramló vízzel és az abban oldott anyagokkal kémiai reakcióba lép és elbomlik.

A talajképződés biológiai folyamatai:

Ennek során alakul ki a termőtalaj a kőzettörmelékből. Humusz: a lebontott szerves anyagoknak, valamit a lebontásban részt vevő mikroszervezetek váladékainak és elhalt tömegeinek együttese. Egyszerűbben: a talajba jutott növényi maradványokból származó szerves anyagok összessége.

A humusz kialakulásában döntő szerepe van a talajban lévő baktériumoknak, gombáknak és algáknak. Ezek mellett a talajban élő különböző állatok (giliszták, bogarak, rágcsálók) javítják a talaj minőségét.

Aranykorona érték: földminősítési értékszám mely egységnyi területű föld, (például 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója.

A talaj tulajdonságai:

Fizikai tulajdonságok: A fizikai tulajdonságokat meghatározza a "mechanikai összetétel". Ennek lényege: hogy a különböző nagyságrendű szilárd részecskék milyen arányban találhatóak a talajban. Osztályzás:

• durva kavics, kőtörmelék (200 mm - 20 mm)
• finom tömelékes talaj (20 mm - 2 mm)
• durva homok (2 mm - 0,2 mm)
• finom homok (0,2 mm - 0,02 mm)
• iszap (por 0,02 - 0,002 mm)
• agyagos talaj (0,002 mm alatt)

A talaj szövete: A talaj alkotó részecskék egymáshoz való illeszkedésének módját  és a köztük lévő üregek nagyságát jelenti. 

Talajtípusok

Barna erdőtalaj: Hazánkban a termőterületek egyharmada tartozik ide. Jellemzően a Dunántúl talajtípusa. Lúgos, enyhén savanyú talajtípus. Leginkább a rozs, burgonya, vöröshere, másodsorban a búza, kukorica, cukorrépa termeszthető rajta. 

Csernozjom talaj: Magyarországon a művelhető területek egynegyede tartozik ide, főleg a Tisza mentén, a Dél-Alföldön jellemző. Kémhatása közömbös, vagy gyengén lúgos, humusz-tartalma: 3-4%. Mindenfajta növény termeszthető benne. 

Szikes talajok: A magyarországi talajok 10% -a szikes. Jellemzője a rossz vízgazdálkodás. Főleg a Kiskunságban fordul elő, illetve a Hortobágyon, a Kőrösök vidékén. 

PH érték []: A kémhatást megmutató viszonyszám. Ezt az értéket egy nullától tizennégyig terjedő számskálán mérik. A 7-es pH-júak a semleges oldatok. Ettől az értéktől lefelé egyre savasabb egy oldat, felfelé haladva viszont egyre lúgosabb.

Talajminőség

• Aranykorona érték
• Erózió: Amikor a talaj minősége különböző környezeti hatásokra romlásnak indul. Magyarországon a szántóterületek 40% -át érinti ez a probléma.
• Erózió elleni védekezés: fásítás, cserjésítés, gyepesítés, talajvédő vetésforgók.
• Agrotechnikai eljárások: talajművelés, trágyázás, vetés, növényápolás, talajtakarás, talaj-stablizálás, talajjavítás, talajvédelem gépesítése.
• Táblásítás: Táblásításnak nevezzük a szántó rendezését, közel azonos nagyságú való beosztását és utakkal ellátását.

Talajerővisszapótlás - trágyázás

Trágyázásnak nevezzük azt a termesztéstechnológiai eljárást, amelynek során növényi tápanyagokat juttatunk a talajba vagy a növényekre a jobb termés-minőség és termés-mennyiség elérése érdekében.

Trágyának minősül minden olyan szerves vagy ásványi eredetű anyag, amely a talajba kerülve annak tápanyagkészletét növeli.

A trágyafélék csoportosítása:

I.Szerves trágyák

1. Istállótrágyák
2. Zöldtrágyák
3. Tarló és gyökérmaradványok
4. Egyéb szervestrágyák: szalma trágya, kukorcaszá, komposzt, tőzeg

II.Műtrágyák:

1. Mono trágyák egyetlen hatóanyaggal: nitrogén, foszfor vagy kálium tartalmú műtrágyák
2. Összetett, poli trágyák, több hatóanyaggal

III. Közvetve ható trágyák:

1. Mésztrágyák
2. Baktérium trágyák
3. Nyomelem trágyák

Az istállótrágya és kezelése

Az istállótrágya úgynevezett "érés" révén válik hatékonyan felhaszálhaóvá. Az érés az a folyamat, amikor az istállótrágyában lévő szerves anyagok a benne lévő baktériumok hatására lebotódnak. Az érésnek két szakasza ismert: oxidációs szakasz és redukciós szakasz. Az oxidációs szakaszban a széntartalmú nitrogénmentes anyagok egy része elég, majd víz és széndioxid szabadul fel.

A redukciós szakaszban az előzőekben képződött széndioxid az ammóniával ammónium-karbónátot alkot. A redukciós szakasz 3-4 napig tart, ennek végén a C:N arány 20:1 lesz, ami a kívánatos paraméter.

Az istálórágya kezelése: 

A trágyakazal kialakítása a trágyakezelés legelterjedtebb módja. Ismertek még trágyaszarvasok is, amelyekben legalul 40-50 cm vastag szalmaréteg van. Végül: gyakran használnak a gazdaságok trágyaistállókat.

Zöldtrágyák: Zöldtrágyázás az az eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényeket alászántjuk, abból a célból, hogy ezátal a talaj humusz és táplálóanyag tartalmát növeljük.

A leggyakrabban használt zöldtrágya-növények a pillangósvirágúak közé tartoznak. Nagy előnyük, hogy ezek a növények nitrogénben gazdagok, így a talaj-minőséget is jelentősen javítják. Példák: csillagfürt, somkóró. Nem pillangósvirágú zöldrágya-növény a napraforgó.

A műtrágyák

Fogalom: A műtrágyák olyan szervetlen anyagok, amelyek a növények számára közvetlenül felvehető tápanyagokat tartalmaznak. Ezeket a tápanyagokat ásványi alakban tartalmazzák, vízben oldódó formában, így a növények számára gyorsabban felvehetőek. Ismertek egyoldalú műtrágyák, melyek csak egy adott hatóanyagot juttatnak a talajba, pédául nitrogént (N), foszfort (P) vagy káliumot (K). A műtrágyák másik csoportja a komplex vagy összetett műtrágyák, melyek egyszerre több hasznos anyagot is tartalmaznak.

A nitrogéntartalmú műtrágyák: 

A termesztendő növények zöld részeinek erőteljesebb növekedését segíti elő. Nitrogénhiány esetén a növények elsárgulnak és nem növekednek tovább. A műtrágyákban a nitrogén (N) a következő formákban van jelen: 

• ammónia (NH₃)
• nitrát (NO₃)
• amid (CO-NH)

Nitrogéntartalmú műtrágya például az Ammónium nitrát (NH₄NO₃)

A foszfortartalmú műtrágyák: 

A foszfor (P) elsősorban a virág és a termés fejlődéséhez nélkülözhetetlen anyag. Elterjedt foszfortartalmú műtrágya Magyarországon a Szuperfoszfát [Ca(H₂PO₄)₂ + CaSO₄] Gyengén savanyító hatású, gipsztartalma miatt szikes talajokon használható. 

Káliumtartalmú műtrágyák: 

A haszonnövények - főleg a burgonya, cukorrépa, gyümölcsfélék - termékminősége és eltarthatósága miatt fontos. Legismertebb Káliumtartalmú műtrágya: Kálium-klorid (KCl) vagy kálisó és a Kálium-szulfát (K₂SO₄), melyeket vetés előtt 2-3 héttel kell a talajba jutattni (savanyító hatásúak)

Talajjavítási módszerek

A talajok javításához különböző fizikai (más szóhasználattal: mechanikai), kémiai és biológiai módszereket lehet alkalmazni. [link]

Fizikai talajjavítási módszerek

1. Altalajlazítás (vagy mélylazítás): a tömődött, vizet záró réteg fellazítása forgatás nélkül.

2. Talajcsövezés (vagy drénezés): a talajra került és a talajban felhalmozódó vízfelesleg elvezetése, a mélyebb rétegekben létesített elszívórendszer (drénhálózat) segítségével.

3. Lecsapolás. A káros víztöbblet eltávolítása megfelelő felszíni csatornarendszerrel.

4. Mélyforgatás. Célja a kedvezőtlen fizikai tulajdonságú, felszínhez közeli, tömör réteg feltörése és összekeverése a kedvezőbb fizikai állapotú rétegekkel. Ezáltal a talaj levegősebbé válik, vízgazdálkodása javul. Nem használható olyan területen, ahol a mélyforgatással szikes, köves, kavicsos vagy glejes szint kerülne a felszínre. (Elsősorban tömődött homoktalajoknál alkalmazzák).

5. Homokrónázás (planírozás). A hullámos felszínű homokterületeken a buckák szélárnyék felőli oldala rendszerint olyan meredek, hogy akadályozza a talajművelést. A felszínt a homokbuckák anyagának mélyedésekbe történő hordásával igyekeznek kiegyenlítetté tenni.

6. Az Egerszegi-féle réteges homokjavítás (vagy altalaj-trágyázás). A homoktalajok rossz víz- és tápanyag-gazdálkodásának kedvezőbbé tétele, 40 és 60 cm mélységben kialakított (1–3 cm vastag) összefüggő trágyaréteg talajba vitelével. (Ehhez kb. 80–100 t/ha szerves trágya vagy komposzt szükséges). Istállótrágya helyett bentonitos tőzeg, zeolittal és tőzeggel kevert híg trágya stb. is felhasználható.