Erdészeti ismeretek

Erdészet

Meteorológia

2022. július 21. - Control_

Általános meteorológiai ismeretek

A meteorológia a légkörrel, az időjárással és az éghajlattal foglalkozó tudomány. A légkörben lejátszódó fizikai jelenségeket vizsgálja. Kutatja a jelenségek okait, azok kölcsönhatását az élő és az élettelen világon.

Idő, időjárás fogalma: Az idő a légkör pillanatnyi fizikai állapota az idő. Az időjárás az idő változásának folyamat.

Az éghajlat: Adott légtér, övezet időjárási rendszere, melyet befolyásol a földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a növényzet és az ember is. 

A Föld légkörének szférái: [link]

legkor.jpg

  • Troposzféra: a talajfelszíntől 10-12 km magasságig terjed
  • Sztratoszféra: 10-50 km közt
  • Mezoszféra 50-90 km távolságban a Föld felszínétől
  • Termoszféra: 90 km felett => Itt található a világűr határa is az úgynevezett Kármán vonal (100 km -re a Földfelszíntől)

A légkör összetétele:

  • I. Alapgázok: nitrogén (78 százalék), oxigén (21 százalék), nemesgáz (1 százalék); 
  • II. Egyéb gáznemű anyagok: szén-dioxid, vízgőz
  • III. Légszennyező anyagok

Üvegházhatás: az a folyamat, amikor a Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás ugyan eléri a földfelszínt, melegítve azt, ám az innen kilépő hosszú hullámú, alacsony energiájú sugárzás már nem tud távozni a világűrbe, mert az üvegházhatású gázok elnyelik. Mivel az atmoszférában maradnak és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Földfelszínre, melegítik a Föld klímáját. Minél magasabb tehát a három legkárosabb üvegházhatású gáz - széndioxid, metán és dinitrogén-oxid - mennyisége a bolygó légkörében, annál gyorsabb a felmelegedés és radikálisabb az éghajlatváltozás. [link]

Az időjárási elemek:

  • Napsugárzás
  • Léghőmérséklet
  • Talajhőmérséklet - befolyásolja a talaj színe, anyaga, szerkezete
  • Légnyomás - mérése barométerrel történik
  • Szél - Vízszintes irányú, légnyomás-kiegyenlítődés miatt kialakuló légáramlat. Mérése: irány, sebsség, erősség
  • Páratartalom - a levegő víztartalma. Relatív páratartalom = telítettséget fejez ki, vagyis a tényleges és a lehetséges víztartalom hánydosát

Napsütéses órák száma: Egy adott évben, adott területen mérhető napsütéses óra menyisége. Legtöbb Szeged környékén. A legkevesebb napsütéses óra Észak-Magyarországon, illetve más hegyvidéki területeken jellemző.

Csapadékképződés: A legtöbb csapadék a Dunántúlon (850 mm/év), a legkevesebb pedig az Alföldön esik (500-550 mm/év). Egy adott éven belül a május - július közti időszak a legcsapadékosabb, a december - március közti időszak a legszárazabb.

Felhőképződés, esők: A felhő a magasban lebegő apró vízcseppek vagy jégkristályok halmaza. Például: jégfelhő, gomolyfelhő, rétegfelhő. Csapadékformák: csendes eső, zápor eső, szitáló eső, ónos eső, jégeső, dara, havas eső, hó.

Makroklíma és mikroklíma

Éghajlat video

Mikroklíma:  kicsiny légtereknek különleges, az általánostól eltérő éghajlata. A talajközeli pár deciméteres légrétegek és a zárt terek (szoba, munkahely, raktár stb.) éghajlata tartozik ide, de mikroklímája van a lombkoronának, a madárfészeknek stb. Vizsgálata főleg gyakorlati célból szükséges, hiszen az emberi, növényi és állati élet a mikroklímában játszódik le.

Makroklíma: Több ezer km2-nyi területnek a tágabb környezettől különböző, jellegzetes éghajlata.

Magyarország éghajlata

Hazánk a Kárpát-medencében található, melyet nyugatról az Alpok, keletről a Kárpátok, délről pedig a Balkán határol.

magyarorszag_terkep_folyok.jpg

A Kárpát-medence időjárását 3 tényező befolyásolja leginkább:

  • Az Atlanti-óceán felől érkező szubtrópusi levegő (meleg)
  • az Észak-atlanti hűvös, csapadékos levegő
  • a szibériai szárazföldi levegő

Magyarországon az évi átlaghőmérséklet: 10 - 11 fok.

Magyarország éghajlati körzetei:

  • Nagyalföld és a Fejér megyei síkság
  • Kisalföld
  • Dunántúl domb és hegyvidéke
  • Északi hegyvidék

A Nagyalföld éghajlati jellemzői:

Itt a legtöbb a napfény

Kevés az éves csapadék mennyisége

Országunk legfontosabb gabonatermő területe (búza, árpa)

A fontosabb növények vetésterületei (2018): LINK

  • - Búza: 1 035 665 ha
  • - Kukorica: 955 881 ha
  • - Napraforgó: 627 940 ha
  • - Repce: 342 824 ha
  • - Árpa: 218 968 ha
  • - Lucerna: 206 850 ha

Egyéb éghajlati körzetek:

Kisalföld: Az ország leginkább szeles vidéke (északnyugati  szél)

Dunántúli dombság és hegyvidék: Uralkodó széliránya az északi, éghajlata kiegyenlítettebb mint az Alföldé, csapadékmennyisége bőséges

Északi hegyvidék: Az ország leghűvösebb vidéke, a csapadék több, mint az Alföldön, alkalmas szőlőtermesztésre (pl. Tokaj)

Földrajzi régiók, területek: Térképes szorgalmi feladat: rajz készítése a füzetbe. Téma: Kárpát-medence domborzata, színekkel jelölve. Csak kézzel készítve és csak füzetbe megcsinálva érvényes a feladat!

hegycsucsok_terkep.jpg

A Kárpát-medence éghajlata, mezőgazdasági viszonyai 

  • A Kárpát-medence a Duna középső vízgyűjtő területe, legnagyobb részt síkság.
  • Főbb folyói: Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros, Kőrös, 
  • Több ország osztozik a Kárpát-medencén, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, AusztriaBoszniaHercegovinaCsehországHorvátországRomániaSzerbiaSzlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.
  • A Kárpátok hegységének legmagasabb pontja: Gerlachfalvi-csúcs(Szlovákia): 2655 m, Magyarország legmagasabb pontja: Kékestető (1014 m) 

tajegysegek.jpg

Agrometeorológia

  1. Az agrometeorológia a mezőgazdasági termelés segítését célzó tudományterület.
  2. Segíti a tavaszi fagykárok megelőzését és a késő tavaszi fagyásokra való felkészülést.
  3. Szerepe van az egyes növények vetési idejének meghatározásában.
  4. Lényeges eleme a talajhőmérséklet mérés, mely fontos például a cukorrépa vagy kukorica temesztésben.
  5. Az agrometeorológia része a talaj nedvességtartalmának mérése is, az öntözési munkák tervezése miatt.
  6. Ennek a tudományterületnek a segítségével javíthatóak a termelési eredmények, a hozamok és tervezhetőbb a mezőgazdasági munka is.

A fontosabb növények vetésterületei (2018): LINK

Az öntözés

csapadek_terkep.jpg

Hazánkban átlagosan 500 - 550 mm/év a csapadékmennyiség, így szinte minden tájegységen indokolt az öntözés. Az öntözés 5 célja: talajelőkészítés, kelesztés, vízpótlás, frissítés, táplálás. Az öntözővíz mennyisége (talajelőkészítésnél): homoktalajon (1,2 mm), vályogtalajon (1,6-1,8 mm), kötött talajnál (2-2,4 mm). Az öntözés módjai: felületi öntözés, altalaj öntözés, eőszerű öntözés, csepegtető öntözés. Magyarország csapadék értéke: 9 kategória ismert, melyek közül az első három az 500-550 közti tartományba esik. 

Az időjárási elemek hatása a mezőgazdaság termelésre

  1. A légkör összetétele, oxigéntartalma, vízpára hányada befolyásolja a termelést.
  2. A napsugárzás kiemelkedő jelentőségű. Vannak hosszúnappalos és rövidnappalos növények. Előbbiek: lucerna, hagyma, paradicsom, utóbbiak közé tartozik például a kukorica és a napraforgó. Ismertek még fénykedvelők, árnyékkedvelők és árnyéktűrők.
  3. Hőmérséklet: öröklött tulajdonság (trópusi, mérsékelt növények), télálló képesség.
  4. Víz: Az egyik legfontosabb környezeti tényező. Elsődleges forrása a csapadék (eső), másodlagos az öntözés. Erózió: amikor az elfolyó vízmennyiség talajpusztulást okoz lejtős területeken. Aszály: amikor a hosszan tartó csapadékhiány miatt a talaj kevés nedvességet tartalmaz. 
  5. A szél: jelentős lehet a talajszárító hatása. Defláció: amikor a szél magával ragadja a talajrészecskéket talajrombolást okozva (pl.: kunsági homoktalajok, löszös vidékek)

erdeszeti2_hosszubelyeg.jpg

Talajtani ismeretek

A talaj fogalma: Talajnak nevezzük a szilárd földkéreg legfelső, laza és termékeny takarórétegét. A növénytermesztés szempontjából legfontosabb jellemzője az, hogy a termesztendő növényeket a fejlődés ideje alatt képes vízzel és tápanyagokkal ellátni.

talajretegek.jpg

Humusz: A talajban lévő, lebontott szerves szerves anyagoknak, valamint a lebontásban résztvevő mikroorganizmusok váladékainak és elhalt tömegeinek együttese. A legfontosabb tényező a mezőgazdaságban az időjárás mellett. 

A talajképződés

A talaj kialakulása: A talaj kőzetekből alakult ki, mely kőzetek az időjárás elemeinek hatására felaprózódtak és átalakultak az úgynevezett mállás folyamata során. Ezt követte a talajképződés biológiai folyamata, mely a különböző mikroorganizmsok talaj-alakító tevékenységét jelentette. Mikroorganizmusok: azokat a szabad szemmel nem látható, csak mikroszkóppal érzékelhető élőlényeket, melyek befolyásolják az élővilágot mikroorganizmusoknak nevezzük. Pl:: vírusok, bakériumok, gombák, férgek.

Fizikai mállás: Ennek során a kőzetek a hőmérséklet ingadozására valamint a szél és a víz hatására felaprózódnak.

Kémiai mállás: Az a folyamat, amikor a kőzet az áramló vízzel és az abban oldott anyagokkal kémiai reakcióba lép és elbomlik.

A talajképződés biológiai folyamatai:

Ennek során alakul ki a termőtalaj a kőzettörmelékből. Humusz: a lebontott szerves anyagoknak, valamit a lebontásban részt vevő mikroszervezetek váladékainak és elhalt tömegeinek együttese. Egyszerűbben: a talajba jutott növényi maradványokból származó szerves anyagok összessége.

A humusz kialakulásában döntő szerepe van a talajban lévő baktériumoknak, gombáknak és algáknak. Ezek mellett a talajban élő különböző állatok (giliszták, bogarak, rágcsálók) javítják a talaj minőségét.

Aranykorona érték: földminősítési értékszám mely egységnyi területű föld, (például 1 katasztrális holdtiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója.

A talaj tulajdonságai:

Fizikai tulajdonságok: A fizikai tulajdonságokat meghatározza a "mechanikai összetétel". Ennek lényege: hogy a különböző nagyságrendű szilárd részecskék milyen arányban találhatóak a talajban. Osztályzás:

  • durva kavics, kőtörmelék (200 mm - 20 mm)
  • finom tömelékes talaj (20 mm - 2 mm)
  • durva homok (2 mm - 0,2 mm)
  • finom homok (0,2 mm - 0,02 mm)
  • iszap (por 0,02 - 0,002 mm)
  • agyagos talaj (0,002 mm alatt)

A talaj szövete: A talaj alkotó részecskék egymáshoz való illeszkedésének módját  és a köztük lévő üregek nagyságát jelenti. 

Talajtípusok

Barna erdőtalaj: Hazánkban a termőterületek egyharmada tartozik ide. Jellemzően a Dunántúl talajtípusa. Lúgos, enyhén savanyú talajtípus. Leginkább a rozs, burgonya, vöröshere, másodsorban a búza, kukorica, cukorrépa termeszthető rajta. 

talajtipusok_terkep.jpg

Csernozjom talaj: Magyarországon a művelhető területek egynegyede tartozik ide, főleg a Tisza mentén, a Dél-Alföldön jellemző. Kémhatása közömbös, vagy gyengén lúgos, humusz-tartalma: 3-4%. Mindenfajta növény termeszthető benne. 

Szikes talajok: A magyarországi talajok 10% -a szikes. Jellemzője a rossz vízgazdálkodás. Főleg a Kiskunságban fordul elő, illetve a Hortobágyon, a Kőrösök vidékén. 

PH érték []: A kémhatást megmutató viszonyszám. Ezt az értéket egy nullától tizennégyig terjedő számskálán mérik. A 7-es pH-júak a semleges oldatok. Ettől az értéktől lefelé egyre savasabb egy oldat, felfelé haladva viszont egyre lúgosabb.

ph_skala.jpg

Talajminőség

  • Aranykorona érték
  • Erózió: Amikor a talaj minősége különböző környezeti hatásokra romlásnak indul. Magyarországon a szántóterületek 40% -át érinti ez a probléma.
  • Erózió elleni védekezés: fásítás, cserjésítés, gyepesítés, talajvédő vetésforgók.
  • Agrotechnikai eljárások: talajművelés, trágyázás, vetés, növényápolás, talajtakarás, talaj-stablizálás, talajjavítás, talajvédelem gépesítése.
  • Táblásítás: Táblásításnak nevezzük a szántó rendezését, közel azonos nagyságú való beosztását és utakkal ellátását.

Talajerővisszapótlás - trágyázás

Trágyázásnak nevezzük azt a termesztéstechnológiai eljárást, amelynek során növényi tápanyagokat juttatunk a talajba vagy a növényekre a jobb termés-minőség és termés-mennyiség elérése érdekében.

Trágyának minősül minden olyan szerves vagy ásványi eredetű anyag, amely a talajba kerülve annak tápanyagkészletét növeli.

A trágyafélék csoportosítása:

I.Szerves trágyák

  1. Istállótrágyák
  2. Zöldtrágyák
  3. Tarló és gyökérmaradványok
  4. Egyéb szervestrágyák: szalma trágya, kukorcaszá, komposzt, tőzeg

II.Műtrágyák:

  1. Mono trágyák egyetlen hatóanyaggal: nitrogén, foszfor vagy kálium tartalmú műtrágyák
  2. Összetett, poli trágyák, több hatóanyaggal

III. Közvetve ható trágyák:

  1. Mésztrágyák
  2. Baktérium trágyák
  3. Nyomelem trágyák

Az istállótrágya és kezelése

Az istállótrágya úgynevezett "érés" révén válik hatékonyan felhaszálhaóvá. Az érés az a folyamat, amikor az istállótrágyában lévő szerves anyagok a benne lévő baktériumok hatására lebotódnak. Az érésnek két szakasza ismert: oxidációs szakasz és redukciós szakasz. Az oxidációs szakaszban a széntartalmú nitrogénmentes anyagok egy része elég, majd víz és széndioxid szabadul fel.

A redukciós szakaszban az előzőekben képződött széndioxid az ammóniával ammónium-karbónátot alkot. A redukciós szakasz 3-4 napig tart, ennek végén a C:N arány 20:1 lesz, ami a kívánatos paraméter.

Az istálórágya kezelése

A trágyakazal kialakítása a trágyakezelés legelterjedtebb módja. Ismertek még trágyaszarvasok is, amelyekben legalul 40-50 cm vastag szalmaréteg van. Végül: gyakran használnak a gazdaságok trágyaistállókat.

Zöldtrágyák: Zöldtrágyázás az az eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényeket alászántjuk, abból a célból, hogy ezátal a talaj humusz és táplálóanyag tartalmát növeljük.

A leggyakrabban használt zöldtrágya-növények a pillangósvirágúak közé tartoznak. Nagy előnyük, hogy ezek a növények nitrogénben gazdagok, így a talaj-minőséget is jelentősen javítják. Példák: csillagfürt, somkóró. Nem pillangósvirágú zöldrágya-növény a napraforgó.

A műtrágyák

Fogalom: A műtrágyák olyan szervetlen anyagok, amelyek a növények számára közvetlenül felvehető tápanyagokat tartalmaznak. Ezeket a tápanyagokat ásványi alakban tartalmazzák, vízben oldódó formában, így a növények számára gyorsabban felvehetőek. Ismertek egyoldalú műtrágyák, melyek csak egy adott hatóanyagot juttatnak a talajba, pédául nitrogént (N), foszfort (P) vagy káliumot (K). A műtrágyák másik csoportja a komplex vagy összetett műtrágyák, melyek egyszerre több hasznos anyagot is tartalmaznak.

A nitrogéntartalmú műtrágyák: 

A termesztendő növények zöld részeinek erőteljesebb növekedését segíti elő. Nitrogénhiány esetén a növények elsárgulnak és nem növekednek tovább. A műtrágyákban a nitrogén (N) a következő formákban van jelen: 

  • ammónia (NH3)
  • nitrát (NO3)
  • amid (CO-NH)

Nitrogéntartalmú műtrágya például az Ammónium nitrát (NH4NO3)

A foszfortartalmú műtrágyák

A foszfor (P) elsősorban a virág és a termés fejlődéséhez nélkülözhetetlen anyag. Elterjedt foszfortartalmú műtrágya Magyarországon a Szuperfoszfát [Ca(H2PO4)2 + CaSO4] Gyengén savanyító hatású, gipsztartalma miatt szikes talajokon használható. 

Káliumtartalmú műtrágyák

A haszonnövények - főleg a burgonya, cukorrépa, gyümölcsfélék - termékminősége és eltarthatósága miatt fontos. Legismertebb Káliumtartalmú műtrágya: Kálium-klorid (KCl) vagy kálisó és a Kálium-szulfát (K2SO4), melyeket vetés előtt 2-3 héttel kell a talajba jutattni (savanyító hatásúak)

Talajjavítási módszerek

A talajok javításához különböző fizikai (más szóhasználattal: mechanikai), kémiai és biológiai módszereket lehet alkalmazni. [link]

Fizikai talajjavítási módszerek

1.Altalajlazítás (vagy mélylazítás): a tömődött, vizet záró réteg fellazítása forgatás nélkül.

2.Talajcsövezés (vagy drénezés): a talajra került és a talajban felhalmozódó vízfelesleg elvezetése, a mélyebb rétegekben létesített elszívórendszer (drénhálózat) segítségével.

3.Lecsapolás. A káros víztöbblet eltávolítása megfelelő felszíni csatornarendszerrel.

4.Mélyforgatás. Célja a kedvezőtlen fizikai tulajdonságú, felszínhez közeli, tömör réteg feltörése és összekeverése a kedvezőbb fizikai állapotú rétegekkel. Ezáltal a talaj levegősebbé válik, vízgazdálkodása javul. Nem használható olyan területen, ahol a mélyforgatással szikes, köves, kavicsos vagy glejes szint kerülne a felszínre. (Elsősorban tömődött homoktalajoknál alkalmazzák).

5.Homokrónázás (planírozás). A hullámos felszínű homokterületeken a buckák szélárnyék felőli oldala rendszerint olyan meredek, hogy akadályozza a talajművelést. A felszínt a homokbuckák anyagának mélyedésekbe történő hordásával igyekeznek kiegyenlítetté tenni.

6.Az Egerszegi-féle réteges homokjavítás (vagy altalaj-trágyázás). A homoktalajok rossz víz- és tápanyag-gazdálkodásának kedvezőbbé tétele, 40 és 60 cm mélységben kialakított (1–3 cm vastag) összefüggő trágyaréteg talajba vitelével. (Ehhez kb. 80–100 t/ha szerves trágya vagy komposzt szükséges). Istállótrágya helyett bentonitos tőzeg, zeolittal és tőzeggel kevert híg trágya stb. is felhasználható.

erdeszeti2_hosszubelyeg.jpg

süti beállítások módosítása